Az atom felépítése az egész kémia alapja: enélkül sem a periódusos rendszer logikáját, sem a kötéstípusokat nem lehet megérteni. Az emelt szintű érettségin ritkán kérdezik önmagában, de szinte minden más témakör erre épül — ezért érdemes igazán stabilan tudni.
Mit kell tudni erről a témakörről az emelt szintű érettségin?
- Az atom protonokból és neutronokból álló atommagból, valamint az azt körülvevő elektronburokból áll.
- A rendszám (Z) a protonok száma — ez határozza meg, hogy melyik elemről van szó.
- A tömegszám (A) a protonok és neutronok együttes száma. Neutronszám = A − Z.
- Semleges atomban a protonok és az elektronok száma megegyezik.
- Az izotópok azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok — azaz a neutronszámban különböznek.
- A proton és a neutron tömege közel azonos (kb. 1 atomi tömegegység), az elektron tömege ehhez képest elhanyagolható (kb. 1/1836 rész).
Kidolgozott mintafeladat
Egy semleges atom tömegszáma 65, és 35 neutront tartalmaz. Melyik elemről van szó, és hány elektronja van?
Megoldás
- 1A tömegszám a protonok és neutronok összege: A = Z + N.
- 2Ebből a rendszám: Z = A − N = 65 − 35 = 30.
- 3A 30-as rendszámú elem a periódusos rendszerben a cink (Zn).
- 4Mivel az atom semleges, az elektronok száma megegyezik a protonok számával.
Az elem a cink (Zn), és 30 elektronja van.
Tipikus hibák, amiket érdemes elkerülni
- A tömegszámot összekeverik a moláris tömeggel. A tömegszám egész szám (nukleonok száma), a moláris tömeg viszont az izotóparányok miatt tizedes tört (pl. a klóré 35,5 g/mol).
- Ionoknál elfelejtik, hogy az elektronszám eltér a protonszámtól: kationnál kevesebb, anionnál több elektron van.
- Az izotópokat különböző elemnek gondolják — pedig a rendszám azonos, csak a neutronszám tér el.
Nézd meg a teljes videóleckét ebből a témakörből
Czirók Ede kb. 40 perces videójában lépésről lépésre, több kidolgozott feladaton keresztül vezeti végig a témakört. Regisztráció után egy perces előnézetet ingyen megnézhetsz.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a rendszám és a tömegszám között?
A rendszám (Z) a protonok száma, ez azonosítja az elemet. A tömegszám (A) a protonok és neutronok együttes száma, vagyis a mag nukleonjainak száma. Ugyanannak az elemnek több különböző tömegszámú izotópja is lehet.
Miért nem egész szám a periódusos rendszerben megadott atomtömeg?
Mert a természetben előforduló elemek több izotóp keverékei. A megadott érték az izotópok tömegének előfordulási gyakorisággal súlyozott átlaga. A klór például kb. 75% 35-ös és 25% 37-es izotópot tartalmaz, így az átlagos moláris tömege 35,5 g/mol.