Elektrokémia és kovalens kötés

26. Elektrolízis és Faraday-törvények

Ez a lecke az elektrolízist, a térben szétválasztott redoxireakciók másik változatát dolgozza fel: azt az esetet, amikor nem kémiai reakcióból nyerünk elektromos energiát, hanem külső feszültségforrással kényszerítünk ki egy magától végbe nem menő kémiai átalakulást. Az előadó a galváncellákról tanultakra (elektródpotenciál, standardpotenciál, anód és katód) építi fel az elektrolizáló cella működését, a bontási feszültség magyarázatát, a leválási sorrend szabályait és a Faraday-törvényeket. Itt tanulod meg a katód- és anódfolyamatból a bruttó egyenlet felírását és az áthaladó elektronok anyagmennyiségének kiszámítását, amire a feladatmegoldó rész épül.

27. Feladatok elektrolízisből

Ez a lecke tisztán feladatmegoldó rész: az előadó az emelt szintű érettségi feladatsorokban nagyon gyakran előforduló elektrolízises számításokat oldja meg lépésről lépésre. Közvetlenül az elektrolízis elméletére épít: a leválási sorrendre, a kémhatástól függő egyenletírásra és a Faraday-állandóval végzett anyagmennyiség-számításra. Hat feladaton keresztül mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az elektrokémia az oldatszámítással, a gáztörvénnyel, az oldhatósággal és az ismeretlen fém azonosításával. A lecke kialakítja a vizsgán elvárt rutint: minden elektrolízises feladat a katód- és anódfolyamat felírásával kezdődik.

28. Az ionkötés és a kristályrács

29. Galváncellák és redoxireakciók

Ez a lecke a térben szétválasztott redoxireakciók első változatát, a galváncellát vezeti be. Az előadó abból a jól ismert kísérletből indul ki, hogy a cink réz-szulfát-oldatból rezet választ ki, és megmutatja, hogyan lehet ezt a redoxireakciót oxidációs és redukciós lépésre bontani, majd a két lépést térben szétválasztva elektromos áramot termelni. A lecke a redoxireakciókról tanultakra épít, és bevezeti az elektródpotenciál, a standardpotenciál és az elektromotoros erő fogalmát, amelyek nélkül sem a galváncella-feladatok, sem az elektrolízis nem érthető meg. Ez az elektrokémia fogalmi alapozása.

30. Kovalens kötés

Ez a lecke a kovalens kötést vezeti be, vagyis a közös elektronpárral létesített kémiai kötést. Az előadó az előző részben tárgyalt ionképződésre és ionkötésre utal vissza: ott egy kis és egy nagy elektronegativitású atom találkozott, itt viszont azt vizsgálja, mi történik, ha két olyan atom kerül egymás mellé, amelyek mindketten elektront szeretnének. A lecke az atompályákról és az elektronszerkezetről tanultakra épít, bevezeti a molekulapálya fogalmát, a kötés jellemzőit, majd a kovalens kötés öt osztályozási szempontját. Ez az alapja a molekulák alakjáról és polaritásáról szóló későbbi leckéknek.