Kémiai egyensúly, savak és bázisok pH-ja
21. Egyensúlyi feladatok 1.
Ez a lecke a kémiai egyensúly alapjait rakja le: megtanulod, miben különbözik az egyirányú reakció a megfordíthatótól, hogyan alakul ki a dinamikus egyensúly, mit mond ki a tömeghatás törvénye, mi az egyensúlyi állandó, és hogyan jósolható meg a Le Chatelier-elvvel egy külső hatás következménye. A sorozatban a reakciósebességről és a termokémiáról tanultakra épít, és bevezeti a kezdet–változás–egyensúly táblázatot, amely az összes későbbi egyensúlyi és pH-számítási feladat alapmódszere lesz. A fogalmi bevezetőt négy, egyre összetettebb kidolgozott feladat követi, köztük egy érettségin is előfordult paraméteres példa.
A videó részletes leírása22. Egyensúlyi feladatok 2.
Ez a lecke az előző rész folytatása: a kezdet–változás–egyensúly táblázat ismeretére építve összetettebb egyensúlyi feladatokat old meg, elsősorban gázreakciókra. Megtanulod, hogyan határozható meg egy egyensúlyi gázelegy összetétele, átlagos moláris tömege és nyomása, hogyan következik az egyensúlyi állandó mértékegysége a reakcióegyenletből, mire való a reakcióhányados, és hogyan dönthető el a reakcióhő előjeléből, merre változik az egyensúlyi állandó melegítéskor. A videó végén az észteresítés egyensúlya mutatja meg, hogy a módszer nemcsak gázokra működik. Mindez a termokémiai és gáztörvényes ismereteket is mozgósítja, és a pH-számítást készíti elő.
A videó részletes leírása23. Erős savak és bázisok pH-ja
Ez a lecke a kémhatás és a pH fogalmát építi fel az alapoktól: a víz autoprotolíziséből vezeti le a vízionszorzatot, bevezeti a pH-t és a pOH-t, majd megmutatja, hogyan számolható ki az erős savak és az erős bázisok oldatának pH-ja a bemérési koncentrációból. A sorozatban az egyensúlyi feladatokra épül, hiszen a vízionszorzat maga is egyensúlyi állandó, és ez az alapja a következő két leckének a sav–bázis elegyítésről és a gyenge savakról. A fogalmi részt hígítási, bepárlási és elegyítési feladatok sora követi.
A videó részletes leírása24. Erős savak és bázisok: hígítás és keverés
Ez a lecke az előző részben megismert pH-számítást viszi tovább arra az esetre, amikor erős savat és erős bázist elegyítünk. Megtanulod, hogy a kapott oldat kémhatása attól függ, melyik reagens van sztöchiometriai feleslegben, és hogy a végső pH ismeretében hogyan írható fel az anyagmérleg a bevitt, a felhasznált és a maradék anyagmennyiségre. A videó a semleges, a savas és a lúgos végállapotot külön-külön tárgyalja, és bemutatja, hogy a pH-számítás a keverékes sztöchiometriai feladatokkal is összekapcsolható. A gyenge savakról szóló következő leckéhez ez adja a módszertani alapot.
A videó részletes leírása25. Gyenge savak és bázisok pH-számítása
Ez a lecke a felvételi feladatsorok egyik leggyakoribb feladattípusát, a gyenge savak és gyenge bázisok pH-számítását tanítja meg. Az erős savakról szóló előző részekre épít, de itt a disszociáció nem teljes, ezért egyensúlyi szemlélettel kell dolgozni: megjelenik a disszociációfok, a savállandó és a bázisállandó, és kiderül, miért viselkedik hígításkor másképp a gyenge sav, mint az erős. A videó három alapesetet különít el a savállandó, a bemérési koncentráció és a pH kapcsolatában, mindegyikre mintafeladatot old meg, végül egy aminos felvételi feladaton mutatja be a gyenge bázisok kezelését.
A videó részletes leírása