16–20. videó

Sztöchiometria, keverékek, titrálás, termokémia

16. Sztöchiometria

Ez a lecke a sztöchiometriai számítások alapjait rakja le, vagyis azt, hogyan határozzuk meg egy rendezett kémiai egyenlet alapján a reagensek és a termékek mennyiségét. A sorozatban itt kezdődik a számítási feladatok nagy blokkja: az előadó az egyenletrendezésre és az anyagmennyiség fogalmára épít, és bevezeti a limitáló reagens fogalmát, valamint a táblázatos megoldási módszert, amelyre a későbbi, összetettebb oldatos és keverékes feladatok mind támaszkodnak. Ha eddig bizonytalan voltál abban, melyik anyag mennyiségéből mit lehet kiszámolni, ez a videó ad hozzá világos, mindig ugyanúgy működő gondolatmenetet.

A videó részletes leírása

17. Többszörös sztöchiometria

Ez a lecke az előző részben bevezetett táblázatos módszert viszi tovább összetett, oldatos sztöchiometriai feladatokra. Itt már nemcsak egy egyenlet mólarányait kell követni, hanem oldatok tömegét, tömegtörtjét, oldhatósági adatokat és kristályvizes sók kiválását is egyetlen gondolatmenetbe kell fűzni. Az előadó öt, egymásra épülő feladaton mutatja be, hogyan kapcsolódik össze a reakcióegyenlet, a tömegmegmaradás és a telített oldat fogalma. A videó a keverékes és titrálásos feladatokat készíti elő, ahol ugyanezek az eszközök térnek vissza, ezért érdemes alaposan, akár többször is végignézned.

A videó részletes leírása

18. Keverékek

Ez a lecke a keverékes feladatok általános, kétismeretlenes módszerét tanítja meg, amely a felvételi feladatsorokban a legkülönfélébb szövegkörnyezetben előkerül: egyszerű sztöchiometriában, termokémiában, titrálásban és elektrokémiában egyaránt. Az előadó megmutatja, hogy ezeknek a változatoknak közös gyökere van, és ugyanaz a néhány lépés viszi végig őket. A videó második fele a titrálást, vagyis a térfogatos elemzést vezeti be: eszközöket, indikátorokat és a hígítási törvényt, előkészítve a következő rész számítási feladatait. A sztöchiometriai táblázat és az anyagmennyiség-számítás ismeretére épít.

A videó részletes leírása

19. Titrálás, visszaméréses titrálás

Ez a lecke az előző részben bevezetett titrálás számítási feladatait dolgozza fel: közvetlen titrálást kálium-permanganáttal és nátrium-hidroxiddal, titrálással összekapcsolt keverékes feladatokat, majd a felvételizők által leginkább rettegett típust, a visszaméréses titrálást. Az előadó megmutatja, hogy ezek a látszólag bonyolult feladatok a már ismert eszközökre, az alapfeltevésre, a mólarányra és a koncentráció-térfogat szorzatra vezethetők vissza. A videó az ionegyenletek és a töltésmegmaradás tárgyalásával zárul, ami már a következő, termokémiai rész felé mutat tovább, ahol a kémiai egyenlet harmadik jelentése, az energiamegmaradás kerül sorra.

A videó részletes leírása

20. Termokémiai feladatok

Ez a lecke a termokémiát, vagyis a kémiai reakciókat kísérő hőváltozások leírását tárgyalja, és négy teljes feladaton mutatja be a számítás technikáját. Az előadó az első főtételből vezeti le az entalpia fogalmát, kimondja a Hess-tételt, bevezeti a standard képződéshőt és a termokémiai egyenletet, majd ezeket keverékes, ipari és kötési energiás feladatokra alkalmazza. A videó a sztöchiometriai és keverékes feladatok módszereire épít, és kiegészíti a kémiai egyenlet jelentését: az a tömeg és a töltés mellett az energia megmaradását is kifejezi.

A videó részletes leírása