Égetés levegőfelesleggel, oldatok, képletmeghatározás
11. Szerves vegyületek égetése 3.
Ez a lecke az égetéses feladatok harmadik része, és a sorozat eddigi legösszetettebb feladattípusát hozza: itt már nem tiszta oxigénnel, hanem levegőfelesleggel égetünk, ezért a füstgázban ott marad a fel nem használt oxigén és a levegővel bevitt nitrogén is. Épít az előző két részben megtanult égési egyenletekre és az általános képletek használatára, de a kérdés most megfordul: nem az égéstermék mennyiségét keressük, hanem a füstgáz adataiból kell azonosítani az ismeretlen vegyületet. Alkán, egyértékű alkohol, alkén és propán–bután elegy égetésén keresztül mutatja be az előadó azt az egységes gondolatmenetet, amely megalapozza a képletmeghatározásról szóló későbbi leckéket.
A videó részletes leírása12. Az oldatok 1.
Ez a lecke nyitja az oldatokkal foglalkozó részt, és a sorozat egyik legfontosabb számítási eszközét, a keverési egyenletet alapozza meg. Az előadó a homogén és heterogén rendszerek megkülönböztetésétől indul, majd a tömegtört és a tömegszázalék pontos jelentésén keresztül jut el ahhoz a gondolathoz, hogy az oldatok keverése, hígítása, bepárlása és a kristálykiválás ugyanannak a tömegmegmaradási törvénynek a különböző esetei. Különös hangsúlyt kap a kristályvizes sók kezelése, hiszen ezeket is oldatként kell felfogni. A lecke a következő, oldatokról szóló rész feladataihoz ad biztos alapot, és minden olyan érettségi feladatnál szükség lesz rá, ahol oldhatóság, telített oldat vagy hidrát szerepel.
A videó részletes leírása13. Oldatok 2. – Kristályvizes sók
Ez a lecke az előző rész közvetlen folytatása: a keverési egyenletet és a kristályvizes sók tömegtörtjét most felvételi szintű feladatokon gyakoroljuk. Az előadó a telített oldatokkal dolgozik, ahol a vízmentes só mindig hidrátként válik ki, és ahol előre el kell dönteni, hogy telített vagy telítetlen oldat képződik-e. Közben rendszerezi a koncentrációk közötti átváltásokat: tömegtört, anyagmennyiség-koncentráció és sűrűség kapcsolatát, majd a móltört és a tömegtört egymásba alakítását. A lecke az oldatos számítások csúcspontja, és a képletmeghatározásról szóló következő videókhoz is ad eszközöket, hiszen ott ismeretlen hidrátok összetételét kell majd ugyanezzel a logikával kiszámolni.
A videó részletes leírása14. Képlet meghatározás 1.
Ez a lecke a képletmeghatározás első része, amely két világot köt össze: az oldatos rész kristályvizes sóit és az égetéses rész szénhidrogénjeit. Az előadó először ismeretlen fémek hidratált szulfátjait, a timsót, egy réz-klorid-hidrátot és egy alkáliföldfém-hidroxidot azonosít tömegszázalékos adatokból, majd rátér a szerves vegyületcsaládok általános képleteinek rendszerezésére, végül szénhidrogén-elegyek égetésével zárja a leckét. A feladatok mind a korábban tanult eszközökre épülnek: a hidrát tömegtörtjére, a keverési egyenletre, a koncentráció–sűrűség–tömegtört kapcsolatra és a füstgáz tételes felírására. Ez a rész készíti elő a következő videót, ahol már kizárólag szerves vegyületek képletét határozzuk meg.
A videó részletes leírása15. Képlet meghatározás 2.
Ez a lecke a képletmeghatározás folytatása, és már kizárólag szerves vegyületekkel foglalkozik. Az előadó háromféle adatforrásból dolgozik: égetési adatokból levegőfelesleg mellett, gőzsűrűségi mérésből az ideális gázok állapotegyenletével, valamint tömegszázalékos összetételből. Közben tisztázza a gáz és a gőz különbségét, a molekulaképlet és a tapasztalati képlet viszonyát, és bemutatja, hogyan szűkíthető kémiai tulajdonságok alapján a lehetséges vegyületek köre. A lecke összegzi az égetéses és az előző képletmeghatározó részek eszköztárát, ezért a felvételi feladatok egyik legsokoldalúbb gyakorlóanyaga.
A videó részletes leírása